Kiállítások

Kalmár Pál

2018.06.03-

A gondolatok közlésének sokféle módja van a teremtett világban. Lehet beszélni, énekelni, írni, festeni, táncolni, zenélni. Ha elfogadjuk azt a nyelvészeti törvényt, amely szerint a mondat egy gondolat nyelvi megformálása, ha ép a gondolat, ha tiszta és szép a gondolat, a mondat is ilyen. Ha hamis a gondolat, a mondat zavaros. Divatos.

Kalmár Pál nem szavakkal, hanem képekkel dolgozik. Gondolatait képekbe vagy tértárgyakba, plasztikákba teszi bele, és rendezi össze úgy, hogy azok olyanok legyenek, mint a mondatok.

Kalmár Pál gondolatai tiszták és szépek, mert az általa alkotott tárgyak is ilyenek.

A csupasz, ésszerű, anyagelvű gondolatokkal azonban csak egy rideg, okos, kiszámított és dideregtető világot építhetünk magunk köré. Az meg nekünk nem kell.

Az embernek érzelmei, indulatai vannak, haragszik és megbocsát, büszke és szégyenkező, nevet és sír, gyűlöl és szeret. A mondatokban mindezeknek ott kell lenniük. A művészi, azaz a másik ember helyett is gondolatokat közvetítő mondatokban legalábbis kötelező.

Kalmár Pál művész. Tárgyai, képei elmondják nekünk, hogy mi volt, van és lesz a világban, hogy az üveg sötétben halott, mindig kell mögé a fény, vagy a fény reménye, képei beszegetlenek, nincs végük, peremvidékük, ezért képeiből szabadság árad.

Kalmár Pál azt mondja, az ember szabadnak született.